Takaróruha

Borzas szövéstechnikával készített takaróruha. A takaróruha a süteménnyel, étellel teli kosarak letakarására készült vagy ebbe kötötték bele az étellel teli edényt vagy csak magát az ételt. A díszes darabokat ünnep alkalmával használták, például ebben vittek ajándék süteményt, ételt a keresztelőbe, lakodalomba, vagy a gyermekágyas asszony látogatásakor. Ez a takaróruha többféle technikával díszített, ünnepi darab. Alapanyaga négynyüstös, házi, mintás gyapottvászon, jól láthatók a vásznon kirajzolódó kis négyzetek. A két vége borzasan szőtt, ami elterjedt díszítései technika Mezőségen. Úgy készült, hogy a szövőszéken a vászon vagy gyapjúszövet egyes szálait (vetülékszálait) a tervezett minta szerint egy vaspálca, vastag drótszál, horgolótű segítségével felemelik, azaz erre a pálcára felfűzik. Majd a következő sorral ezt leszorítják és csak utána húzzák ki a pálcát, amire a szálakat felfűzték, felemelték, s így megmaradnak a pálca vastagsága helyén a bogok, csomók. A takaróruhakét végét horgolt csipkével zárták le. (Gazdáné Olosz Ella: Kézimunkázók könyve. Kriterion. 1986. 100. ; MNL) Díszítőanyagai a zöld és fekete borzas fejtő és a két szélén csipke. Díszítés szerkezete fekete virágfej (tulipán), zöld téglalap, fekete téglalap és oszlop váltakozásából áll.