Menetrend, tarifák és általános információk. Francia nyelvű nyomtatás, kiadta a DGT 1837-ben. Nyelv: francia.
I. Ferenc császár 1813-ban hirdetményt tett közzé, amelyben szabadalmat ajánlott fel annak, aki terhelt hajók folyással ellentétes irányban való előrehaladását biztosítani tudja, állati energia igénybevétele nélkül. 1828-ban két angol hajóépítő, John Andrews és Josef Prichard jelentkezett gőzhajótervével, akik még ebben az évben meg is kapták a szabadalmat gőzhajók fejlesztésére. Metternich kancellár pártfogásával kérvényt nyújtottak be az osztrák udvari kamarához, hogy támogassák vállalkozásukat. Bár a kérvényt elutasította a kamara, mégis akadt, aki melléjük állt. Legfőbb mecénásuk a fonodákat működtető Johann Puthon Benvenuti volt, aki akkoriban Ausztria egyik vezető nagyiparosának számított. Az ő közbenjárásával felkeltették a legjelentősebb bankárok és gyárosok figyelmét is. Segítségükkel egy évvel később részvénytársaságot alapítottak, melynek 1829 márciusi alakuló gyűlésén létrejött az Első Dunagőzhajózási Társaság. Az alapítók Széchenyi Istvánt is be kívánták vonni a társulásba, de akkor ő még nem hitt a vállalkozás sikerében. Később azonban nem csak tagja lett a társaságnak, hanem a vezetők közé is bekerült. Az első rendszeres járat Bécs és Pest között 1831. február 1-én indult meg, nagy sikerrel. 1833-tól már egész évre szóló menetrendeket adtak ki új útvonalakkal, mint például: Győr-Pest, Pest-Zimony, Zimony-Ómoldva.
A menetrendben szereplő hajók:
Marie Anne
Nádor
Árpád
Zrínyi
Argo
Ferdinand I.
Clement Prince Metternich
Marie Dorothée
A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.
en
