museum-digital
STRG + Y
de
Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény Fotótár [AHGY_FT_2008.86.23.]
Hazai Likőr- Rum- és Szeszárugyár (Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény (CC BY-NC-SA)
1 / 4 Vorheriges<- Nächstes->

Hazai Likőr- Rum- és Szeszárugyár

Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Kiállításon a gyár termékei.

A Forgách utca és Lomb utca sarkán álló gyárat nagy valószínűség szerint 1913-ban kezdték építeni, a gyártás 1914-ben kezdődött, igen széles, különleges termék palettával.
1916-ban a győri szeszgyáros Léderer család megvásárolta a budapesti üzemet, s tovább bővítette azt. A korszerű termelésnek s az italkülönlegességeknek köszönhetően a gyár töretlen sikert aratott.

A második világháborúban több bombatalálat is érte, a veszteségek ellenére újraindították a termelést, amit az 1948-as államosítás jelentősen lecsökkentett. Az ekkor kialakított Angyalföldi Rum- és Likőrgyárban megszűnt a különleges italok előállítása és az ecetgyártás, 1950-től a bor- és gyümölcslepárlás, ill a palackozás is. A gyár feladata a kommersz rum-pálinka, a kommersz likőr és kommersz brandy termelése és állványüvegben, demizsonban, valamint hordóban való forgalomba hozatala lett.
Az évek előrehaladtával a gyár életében folyamatosak voltak a változások.
1991-ben a Zwack érdekeltségébe került, majd 1995-ben az angyalföldi gyár megszűnt.

Material/Technik

Papír/fekete-fehér

Maße

14*9

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Objekt aus: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Talán nem vagyunk elfogultak, ha azt állítjuk, a XIII. kerület különleges, sokszínű szelete Budapestnek. A mi „Tizenhármunk” olyan városrész, ahol...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.