museum-digital
STRG + Y
de
Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény Fotótár [AHGY_FT_89.2550.1.]
Lemezárugyár (Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Vorheriges<- Nächstes->

Lemezárugyár

Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

A magyarországi lemezjáték-gyártás nagy korszakát 1953-tól számítjuk, amikor a Kohó és Gépipari Minisztérium úgy döntött, hogy a Lemezárugyár legyen játékgyártásunk központja.

A játékgyártás valójában 1872-ben kezdődött, Stadler Mihály "szitás-rostás" üzemében. Eleinte úgynevezett szerkezet nélküli kézi játékokat gyártottak, (homokozólapát, játékvödör). Később a Müller és Fehér cég litografált locsolókannát, a Magyar Fémdoboz Művek Rt. játékperselyt, litografált, szerkezet nélküli játékautót és torziós rugójú krokodil figurát készített. Spielberger Ármin furulyát, szájharmónikát, zenélő dobozt, kis játékautót állított elő. Monsbarth Géza üzeme 15 éves fennállása alatt, mintegy 1 millió darab trombitát, 550 ezer dugós puskát, játékkardot, csigafütyülőt, babacsörgőt, babaétkészletet gyártott.

Az 1948-as államosítás után, győri Fémdoboz és Tubus Művek néven, majd az Elzett gyáregységeként, később Lemezárugyár néven jelentett koncentrált játékgyártó bázist. Külföldi minták alapján kezdték előállítani a rugós felhúzású teherautót és repülőgépet.
Mára számos ikonikus fémjáték maradt ránk a gyár jóvoltából.

Material/Technik

Papír/fekete-fehér

Maße

18*13

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Objekt aus: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Talán nem vagyunk elfogultak, ha azt állítjuk, a XIII. kerület különleges, sokszínű szelete Budapestnek. A mi „Tizenhármunk” olyan városrész, ahol...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.