museum-digital
CTRL + Y
en
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) Aprónyomtatványok_Reklámbélyegek (KD) [KD_1973.618.1_17]
Kner Nyomda Gyoma reklámbélyeg (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Provenance/Rights: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Previous<- Next->

Kner Nyomda Gyoma reklámbélyeg

Cite this page Data sheet (PDF) Canonical version (record) Calculate distance to your current location Mark for comparison Graph view

Description

A gyomai Kner Nyomda Örkényi István ( 1886-1949) által tervezett reklámbélyege, Művészi meghívókat szállít Kner Izidor (Kner Imre apja) Könyvnyomdája Gyoma felirattal. Bélyegsorozat egyik darabja, mely Knerék meghívó készítési tevékenységét emeli ki. Szignált: Örkényi
Sokszoknyás, pántlikás menyecskékfeltehetően lagziban, kötáncot járnak.
A grafikus bélyeg fő színei: piros, lila, zöld.

ÖRKÉNYI ISTVÁN
Festő, grafikus, iparművész. Tanár a budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd az Iparrajziskola textil osztályának oktatója. Dekoratív művek mellet meseillusztrációkat készített.

KNER IZIDOR
Kner Izidor (Gyoma, 1860. II. 5. – Gyoma, 1935. VIII. 19.) a magyar nyomdászat, könyvkötészet és –kiadás kiemelkedő személyisége. A vándor könyvkötő családból származó fiatalember önképzéssel és folyamatos tanulással szerezte ismereteit. A tanulóéveket követően megnyitotta egyszemélyes könyvnyomdáját, melyet 1888-ban a Magyar Nyomdászok 1882. júniusában Gyomán megnyévkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említett. 1889-ben megnősült és a kapott hozomány segítségével megszilárdította nyomdáját. 1890-ben vásárolta meg első nagy teljesítményű nyomdagépét. Töretlen fejlődés vette kezdetét és az 1900-as évek elejére az akkori Magyarország településeinek közel a fele a nyomda megrendelője volt. Az egykori kis műhely korszerű vidéki középüzemmé vált. 1902 és 1913 között a vállalat évi forgalma több mint százezer koronáról közel ötszörösére növekedett. Az állandó személyzet száma 90–100 fő között volt. Tevékenységéért az 1914. évi lipcsei kiállításon aranyérmet kapott. Az első világháborút követően azonban nemcsak a román megszállók rabolták el a nyomda felszerelésének kétharmadát, hanem a trianoni határok meghúzásával a potenciális vevőkör nagy része is elveszett. Nagy utat járt be Kner Izidor a társadalmi mobilitásban is. Gyoma község köztiszteletben álló polgáraként a szakmai közéletnek is aktív tagja volt. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, az inasnyúzás megszüntetését és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen is. Gyakran írt a hazai ipar fejlesztésének, a színvonal emelésének kérdéseiről. 1932-ben – a nyomda alapításának 50. évfordulóján – Békés megye örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta, és ebben az évben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Halála után két fia, Imre és Endre lettek a nyomda tulajdonosai. 1944-ben azonban a nyomdát már kinevezett állami vezetők irányították, majd 1963-ban a békéscsabai volt Tevan Nyomdához csatolták. 1991-ben létrejött a Gyomai Kner Nyomda Kft., majd az év végén a nyomda privatizációja kapcsán a Láng Kiadó és Holding Rt. lett a többségi tulajdonos. 1998-ban átalakult részvénytársasággá, és egy évvel később részvényeinek többsége az Állami Nyomda tulajdonába került.
Forrás: http://hu.wikipedia.org * www.gyomaikner.hu

Material/Technique

Papír / színes nyomat

Map
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Object from: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

[Last update: ]

Usage and citation

The textual information presented here is free for non-commercial usage if the source is named. (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Please name as source not only the internet representation but also the name of the museum.
Rights for the images are shown below the large images (which are accessible by clicking on the smaller images). If nothing different is mentioned there the same regulation as for textual information applies.
Any commercial usage of text or image demands communication with the museum.