Francia sorozatjelű játékkártya, ún. bécsi képes "A-típus" ("nagykoronás"). A kőr ász és jumbó, illetve a pikk király lapokon jelzett. A kőr ászon adóbélyegző lenyomata. Hátoldala kék-fehér pontmintás nyomat.
A whist játék:
(ang., ejtsd: viszt, a. m. csitt!), angol földről származott társasjáték, melyet francia kártyával játszanak, s amelynek négy résztvevője közül a két-két szembenülő játszik együtt. Az osztás a többi játékoktól eltérőleg, jobbról balra történik, egyesével adva le a lapokat; a sorshúzás által kijelölt osztó egyesével osztja el a kártyát. A játék licitálással kezdődik, ugy hogy legnagyobb a sans a-tout, amelyet rendesen az szokott kimondani, aki az ászokban erős. Minden párt arra törekszik, hogy a 13 lehetséges ütésből mentől többet hozzon haza, a hatodik ütésen túl mindenkinek trick a neve. A trickeken kivül számítanak még a honneurök (a tromfbeli szinnek figurái). Amely pártnak a játékban éppen semmi ütése nincs, vagy csak egyetlenegy ütése van, nagy slemmet avagy kicsit szenved, amit az ellenfél 6-8, esetleg 3-4 pointe-et irva ró fel. Aki először jegyzett 10 point-et, megnyert egy játszmát, még pedig egyszerüen vagy többszörösen (az ellenfél által csinált pointe-ekhez képest). Két megnyert partie összesen egy rubbert (robbert) tesz ki, még pedig kis rubbert, ha az ellenfél legalább egy játszmát megnyert; nagyot, ha ennyit sem nyert. Minden rubber után a játékosok kicserélik partnereiket; három rubber után a játék be van fejezve. Kivételesen hárman vagy ketten is játszhatják a W.-et egy vagy két strohmannal. V. ö. Manuel complet du jeu de W. (2. kiad. Páris 1844); a W. vagyis csittjáték (Pozsony 1824); Magyar kártyakönyv (124-125. old.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
en
