museum-digital
STRG + Y
de
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) Aprónyomtatványok_Kártyanaptárak (KD) [KD_SZK_1982.108]
Taliándörögdi űrtávközlési állomás kártyanaptár 1978 (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Vorheriges<- Nächstes->

Taliándörögdi űrtávközlési állomás kártyanaptár 1978

Kontakt Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

40 éves a taliándörögdi űrtávközlési állomás
A Taliándörögdön megépült hazai űrtávközlési földi állomást 40 éve, 1978. január 20-án avatták fel. Az eredetileg Interszputnyik űrtávközlési állomás adott később otthont az Intelsat hazai földi állomásának is, hogy aztán 2005-ben a csökkenő forgalom következtében beszüntesse a működését. A következőkben a negyven évvel ezelőtti avatás évfordulóját ünnepeljük.
A nagy távolságú televíziós közvetítések megvalósítását a műholdas átjátszó rendszerek tették lehetővé, a kontinensek közötti óceánokat is ezzel a módszerrel lehetett korábban áthidalni. Az első aktív távközlési műholdat, a Telstart 1962-ben lőtték fel, ettől kezdve volt lehetőség a kontinensek közötti televíziós közvetítésekre –igaz, a pálya alacsony elliptikus volta miatt csak húszperces intervallumokban. Az Intelsat első geostacionárius műholdja, az Early Bird 1965-ben állt pályára, ezzel sikerült először állandó összeköttetést teremteni. Két évvel később, 1967-ben Magyarország csatlakozott a szovjet blokk országait összefogó Interkozmosz programhoz, melyből négy év múlva vált külön az űrtávközlési kereskedelmi ágazat. Az Interszputnyik elnevezésű Nemzetközi Űrtávközlési Rendszer és Szervezet létrehozására vonatkozó megállapodást 1971-ben kilenc szocialista ország – köztük hazánk – írta alá. 1973-ban a Szovjetunió és Magyarország kormányközi egyezményt kötött egy hazai Interszputnyik rendszerű földi állomás létesítésére, melyben a szovjet fél vállalta, hogy 1973 és 1977 között műszaki segítséget nyújt az objektum létrehozásában.
Első lépésként a Posta Kísérleti Intézet munkatársai végeztek zavarszint méréseket az ország azon részein, ahol egyáltalán lehetőség adódott az állomás telepítésére. A rádiófrekvenciás zavarok elkerülése érdekében eleve csak völgykatlanok jöttek szóba, de még ezek közül is a leginkább zavarmentes helyet kellett megtalálni. Így esett a választás a dörögdi medencére. Az állomást a kormányközi egyezmény keretében a Szovjet Posta Tervező Intézet és a budapesti Posta Tervező Intézet tervezte meg közösen. A tervek egy négyszintes, kör alaprajzú épületet tartalmaztak, melyhez Kovács Sándor építész tervezte meg az ezt félkaréjszerűen körbevevő földszintes kiszolgáló épületet.
Az állomás megépítése 1975-ben kezdődött meg és 1977 végére készült el. A négyszintes épület alsó szintjén szociális helyiségek és irodák kaptak helyet, a többi szintet azonban teljes mértékben a földi űrtávközlési állomás funkciója határozta meg. A második szint, mintegy bejárható álpadló arra szolgált, hogy megkönnyítse a harmadik szint átlátható szerelését, karbantartását. Ezen a szinten helyezkedtek el ugyanis a műszaki berendezések, az antenna mozgatását végző berendezések valamint a tényleges adó-vevők. kaptak helyet. A legfelső, negyedik szint szerepe egészen különleges, ennek ugyanis az antenna mozgásából származó rezgéseket is csillapítania kell, de ugyanakkor ennek a tengelyében már a tetőn elhelyezett, 12 méter átmérőjű, 60 tonnás Cassegrain parabolaantenna alsó részei is beépültek.
A harmadik szinten elhelyezett berendezéseknek valóban szükségük volt erre a speciális tervezésű épületre, mert az antenna jeleinek a feldolgozására különleges előírások betartása volt szükséges. A vevő előfokozatát például folyékony nitrogénnel hűtötték, hogy a vevő zajhőmérséklete ne legyen több mint 70 K. A kiszajú erősítőknek a 250 MHz sávszélesség mellett a frekvenciakarakterisztika ingadozásra is maximum 1 dB volt előírva. A Cassegrain antennának is különleges feltételeket kellett kielégítenie. A 0 és 90 fok közötti függőleges szögben és a 0 és 270 fok közötti vízszintes szögben forgatható antennát mind kézi, mind programozott vagy automatikus üzemmódban kellett tudnia mozgatni a rendszernek. Erre azért volt szükség, mert a szovjet Orbita rendszer még az elnyújtott ellipszispályán keringő Molnyija műholdakat használta, melyek nem geostacionárius pályán keringtek. Emellett még az antennának 25 m/s-os szélsebesség mellett is működőképesnek kellett lennie, de ki kellett bírnia az 53 m/s-os szélnyomást is.
Az elkészült űrtávközlési állomást 1978. január 20-án avatták fel és Balaton néven regisztrálták. Az első időkben a televíziós közvetítésekben játszott fontos szerepet, majd később telefonbeszélgetések továbbítására is használták. A Magyar Postától a jogutód MATÁV vette át a tulajdonjogot, majd 1992-93 között ide települt az Intelsat földi állomás is, ennek keretében két 18 méter átmérőjű parabolaantennát telepítettek az épület mellé. Az egyik antenna az atlanti-óceáni régió, a másik az indiai-óceáni régió műholdjeleinek a vételére volt képes.
A földi űrtávközlési állomás 2005-ig látta el feladatát, ekkor tulajdonosa, a Magyar Telekom úgy döntött, bezárja az állomást a csökkenő forgalom miatt. Még ugyanebben az évben az épületet műemléknek nyilvánították.
dr. Bartolits István
Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület


A kártya fotóján a távközlési állomás épülete látszik, tetején egy parabola antennával. A képen nem jelenik meg sem a kártya kiadójának neve, elérhetősége, sem a kiadás célja.
A kép jelzetlen.

Material/Technik

Papír színes nyomat

Karte
Veröffentlicht Veröffentlicht
1978
Magyar Hirdető
Budapest
Gedruckt Gedruckt
1978
Offset Játékkártyagyár és Nyomda (Budapest)
Budapest
1977 1980
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Objekt aus: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

Das Museum kontaktieren

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.