Magyar Optikai Művek kártyanaptár 1973
A MOM 1952-ben teljes egészében visszakerült a Magyar Állam tulajdonába. A finommechanikai-optikai gyártmányok iránti minőségi és mennyiségi igény növekedése lehetővé tette a gyár és a gyártmányok fejlesztését. Új gyárépületek épültek. A geodéziai műszerfejlesztés nemzetközi elismerést is hozott, három műszer is elnyerte 1958-ban a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. A műszerek tervezői közül Bors Károly 1958-ban, Bezzegh László és Schinagl Ferenc 1960-ban Kossuth-díjat kaptak. 1963-ra készült el a giroteodolit, melynek segítségével a Föld forgástengelyének irányát lehet terepen meghatározni. A műszer kifejlesztéséért Pusztai Ferenc 1963-ban szintén Kossuth-díjat kapott. 1960-tól új gyártmánycsoport is megjelent, a laboratóriumi műszerek (Derivatográf, Ultracentrifuga stb.).
Az 1960-as években kezdte meg a MOM a számítástechnikai kiegészítők gyártását (szalaglyukasztók és olvasók, mágneslemezes tárolók). A vállalat fejlődése az 1980-as évek közepéig tartott. 1989-ben a MOM mint tulajdonos, a budapesti és vidéki gyáraiból önálló Rt-ket és Kft-ket hozott létre. Ezek egy részét az 1990-es években sikerült értékesíteni, más részeket felszámoltak. A Magyar Optikai Művek 1998-ban jogutód nélkül felszámolásra került. A Csörsz utcai telephelyet 1996 nyarán kiürítették, majd az épületeket elbontották. Az egykor szép napokat megélt gyár területén irodaházak, bevásárlóközpont és lakópark épült. A MOM és a GAMMA eltűnésével a magyarországi finommechanika-optika-műszer ipar lényegében megszűnt.
A kék alapszínű kártya balodalán egy fehérruhás, piros-zöld háti-légzőkészüléket hordó űrhajós egy háromlábú állványra szerelt szintező készülékkel méri egy hatkarú, zöld és pink ruhába öltözött, pirosfülű marslakó segítségével a magasságot, vagy távolságot. A háttérben fehér bolygók, ill. csillagok, a talajon szintén fehér kráterek látszanak.
A kép jelzetlen.
en
