museum-digital
CTRL + Y
en
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) Aprónyomtatványok_Kártyanaptárak (KD) [KD_SZK_1977.54]
Aranypók kártyanaptár 1973 (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Provenance/Rights: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Previous<- Next->

Aranypók kártyanaptár 1973

Contact Cite this page Data sheet (PDF) Canonical version (record) Calculate distance to your current location Mark for comparison Graph view

Description

Aranypók kártyanaptár 1973
Az első világháború után a nők munkába állása, a sport előretörése és a gazdasági válság leegyszerűsítette az öltözködést. Hódított a pulóver, nagyobb szerephez jutott a harisnya. Az 1927-ben bejegyzett GFB védjegyű áruit - főként pulóvert, harisnyát - mérsékelt áron kínálta egységes, modern berendezésű, tetszetős kirakatú Pók üzleteiben, melyek közül az elsőt 1931-ben nyitotta a Rákóczi úton. Cége a gazdasági válság idején is virágzott, rendszeresen szállított külföldre is, 1934-ben már ezer alkalmazottat foglalkoztatott.
Az államosítás után (az üzem Budapesti Harisnyagyár néven működött tovább) az állami tulajdonba vett Pók-üzletek az 1950-ben alapított ARTEX Nemzeti Vállalathoz kerültek, melyből 1962-ben megalakult a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, majd 1973-tól az Aranypók Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, 1982-től pedig az Aranypók Kereskedelmi Vállalat. A névadás ötletét a vásárlók körében jól ismert Pók üzletek és egy ott árusított Aranypók márkájú harisnya adták, a védjegyet 1977-ben jegyezték be. Profilja mindvégig a jó minőségű fehérnemű, bugyi, melltartó, a kiegészítő divat- és kötöttáru, a bőrdíszmű- és - kisebb mennyiségben - a konfekcióáru maradt. Nagy kiváltságnak számított eladóként - üzletvezetőnek még inkább - az Aranypókban dolgozni. A vásárlók megbíztak az Aranypók dolgozóiban. A hetvenes évek derekán a cégnek 90 üzlete volt Budapesten, később Kecskeméten és Zalaegerszegen is nyitottak egy-egy boltot. A 33 üzletből álló láncot 1991-ben privatizálták, a boltok több mint felét később elárverezték, majd az Aranypók Kereskedelmi Rt.-t 1993-ban bevezették a Budapesti Értéktőzsdére, s megkezdődött a nevet megőrző bolthálózat bővítése. Ötletes reklámszövegek és média megjelenései voltak. A jellegzetes Aranypók felirat és embléma évtizedek óta a legismertebbek közé tartozik.
"Mindig nagyon ügyelj a fehérneműdre, mert soha nem tudhatod, hogy mikor kerülsz olyan helyzetbe, amikor meglátják"
"Az Aranypók mindig ügyel a részletekre!"
Ma már nagyon kevés Aranypók üzlet maradt.
Az Aranypók Kereskedelmi Zrt. nagylelkű felajánlásaként a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) megkapta a bontásra ítélt, XIV. ker. Gizella út 24-26. szám alatti épületen található, ma már ritkaságnak számító feliratos cégtáblát.
A tábla bekerült az MKVM kereskedelmi tárgyi gyűjteményébe, a restaurálás után a nagyközönség is megtekintheti.

A fehérkeretes, zöld alapszínű kártyán egy piros, fehérmintás, meglehetősen kicsi bikinibe öltözött manöken fotója látható, csípőre tett kézzel. A feje fölött a vállalat emblémája jelenik meg: pókhálóban a felirat: Aranypók.
A kép jelzetlen.

Material/Technique

Papír színes nyomat

Map
Published Published
1973
Magyar Hirdető
Budapest
Printed Printed
1973
Offset Játékkártyagyár és Nyomda (Budapest)
Budapest
1972 1975
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Object from: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

Contact the institution

[Last update: ]

Usage and citation

The textual information presented here is free for non-commercial usage if the source is named. (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Please name as source not only the internet representation but also the name of the museum.
Rights for the images are shown below the large images (which are accessible by clicking on the smaller images). If nothing different is mentioned there the same regulation as for textual information applies.
Any commercial usage of text or image demands communication with the museum.