Irány a MÉH kártyanaptár 1972
Eredetileg a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztályaként működött 1950-ig, ebben az évben hozták létre a hulladékgyűjtéssel foglalkozó önálló MÉH-et. 1966-tól tíz tagvállalattal működött a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt, valójában tehát nem egy, hanem több MÉH vállalat is létezett. Az ország különböző nagyobb régióihoz igazítva hozták létre ezeket a tagvállalatokat. A nyolcvanas évek közepére hatra csökkent a tagvállalatok száma. A rendszerváltás idején kezdtek foglalkozni a privatizáció gondolatával az állami vagyon fölött akkoriban rendelkező Állami Vagyonügynökségen (ÁVÜ). 1993-ig nem történt meg a MÉH privatizációja, ám már megjelentek a magán hulladékgyűjtők, így a MÉH részesedése a hulladékpiac 40 százalékára zsugorodott és gazdálkodása veszteségessé vált. Végül 1993-ban privatizálták a vállalatcsoportot, melynek egyes cégei különböző vállalkozások kezébe kerültek. A vállalat privatizálását követően számos hulladékátvevő-hely megszűnt.
A fehér alapszínű kártyán egy vidám, fehérgalléros, lila kabátkát, fekete nadrágot és fekete cipőt viselő, fekete hajú fiúcska balkezével húz egy saját lábán menő, vélhetően hulladékkal teli, szürke zsákot, hasán a MÉH vállalat narancsszínű emblémájával. Jobb kezével felfelé mutat a közöttük álló szürke, irányjelző táblára, amelyen megint, de ezúttal feketében jelenik meg az embléma: MÉH. A tábla fölött narancsszínű felirat igazít el, ha nem értenénk a táblát: irány a..MÉH. A táblán még a madár is ezt dalolja.
A kép jelzetlen.
en
