A Telefongyár 1965-66-ban fejlesztette ki a CB 667-es készüléktípust. A telefonkészülék korszerű hőre lágyuló technikával, piros, szürke, zöld, fehér és más színekben, a tömeggyártásnak megfelelő technológiával spirál kézibeszélő-zsinórral készült.
Fém, műanyag /
HxSzxM: 270x220x130 mm
Az első magyar színes hőre lágyuló magas fényű műanyagházas telefon, ötféle színben készült: csont, fekete, piros, szürke, zöld. Hibridtranszformátoros önhangcsökkentéssel és vonalutánzattal szerelt asztali készülék. A legelterjedtebb magyar telefonok közé tartozik, külföldre is szállítottak belőle. Földelőgombos és vaktárcsás változatait is használták. A műanyagháza nagyon könnyű plasztik, a kézibeszélő alatt könnyen megfogható a készülék, mindössze egy csavarral rögzítették az alaplaphoz. Ezek a tulajdonságok egyúttal hibái is, rendkívül könnyen eltörik. A készülék alkatrészeit a számtárcsa, csengő és az automata átváltó kivételével nyomtatott áramkörre szerelik. A kézibeszélő hallgatója rezgőnyelves dobozhallgató, mikrofonja javított tulajdonságú szénmikrofon. A hallgatóval párhuzamosan kapcsolt két szelén egyenirányító a feszültséglökések által keltett nagy recsegés ellen védenek. Az automata átváltó két egymástól független gomb. Számtárcsája Ericsson-rendszerű, előtte az előlapon cimketartó van a készülék hívószámának a felírása céljából. A csengő egytekercses, kétharangos. Hangerejét a készülék oldalán lévő recés tárcsával mechanikusan lehet állítani. A készülék és a kézibeszélő spirálozott zsinórja színes és PVC szigetelésű. Forrás: Mészáros: Szakmai Ismeret Bp, 1992
Telefonok, CB (75)
Az 1885-1890 között alapított postamúzeumi gyűjtemény első állandó kiállítóhelyét 1955-ben nyitotta meg a budai postapalota toronyszobáiban. A...
Contact the institution[Last update: ]
