A kábel-alépítményi tömbcsatornavonalak magassági és oldalirányú töréspontjain, valamint a nagyobb szakaszhosszak végén és több tömbcsatornairány találkozási pontjain kábelaknákat építettek. A kábelakna lényegében betonból készült földalatti helyiség, amelynek födémrészén kisebb méretű nyílás szolgál az aknába való lejutásra. Ezt a nyílást a járda, esetenként az úttest szintjében fedlap zárja le. Az aknabebúvó két fő része a keret és a fedél. 1898-tól az 1930-as évekig négyszögletes ezt követően kör alakú aknabebúvókat alkalmaztak. Az 1980-as évek közepén műemléki környezetben díszfedlapokat építettek be.
en
