A Kr. e. 3. évezred középső harmadában (2600-2300) a Dunántúl déli és nyugati része a Somogyvár-Vinkovci-kultúra elterjedési területéhez tartozott, amelynek egyik névadó lelőhelye Somogyvár-Kupavárhegy (a másik egy horvátországi város). A kultúra egyik legjellemzőbb edénye a belső díszes tál, amely általában egy gömbszelet alakú, belül (vagy mindkét oldalon) díszített tálrészből és egy talpból áll. Utóbbi alakja, valamint a díszítés motívumai területenként eltérnek. A sötét alapszínű felületbe készített bemélyítéseket fehér mészbetéttel töltötték ki. Ez adja a rendkívül dekoratív hatást. E tálakat csak a kora bronzkorban (több kultúrában) használták. Annyira jellegzetesek, hogy a régészek egy díszes töredék alapján felismerik. Kevés a feltárásból származó darab, pláne ép vagy kiegészíthető példány. Leletünk érdekessége miniatűr volta.
en
