Hunyadi János keserűvíz számolócédula.
A gyógyvíz jellege
Az 1863 óta ismert Hunyadi János gyógyvíz két fő alkotója a glaubersó és keserűsó.
A gyógyvíz alkalmazási területe
A glaubersós gyógyvizekre jellemző a hashajtó és az enyhe bélhurutokat gyógyító tulajdonság. A gyógyvíz végigöblíti a bélfalat és leoldja a baktériumokat.
A gyógyvíz étkezések után fogyasztva gátolja a zsírok és fehérjék felszívódását ezért fogyókúra kiegészítőként, vagy elhízás ellen is alkalmazható.
A Buda környéki keserűvíz-források felfedezéséből és hasznosításából lett sikeres vállalkozó Saxlehner András (Kőszeg, 1815. február 19. - Bp., 1889. május 24.), aki 1863-ban alapította meg keserűvíz-telepét és kezdte forgalmazni az őt világhírűvé tevő Hunyadi János keserűvizet. A terület megvásárlása után kutakat ásatott és megkezdte a gyógyvíz forgalmazását, majd kiépítette telepét, amely rövidesen már közel 40 hektáron 70 kúttal működött. 1886-ban szabadalmaztatott egy palacktöltő gépet is. A nagy mennyiségű víz elszállításához a korábbi lovas kocsis szállítás helyett 1888-ban saját költségén vasútvonalat építtetett ki a 2,5 kilométernyire lévő Kelenföldi pályaudvarig. Termékeit igen korszerűen reklámozta, többnyelvű ismertetőket adott ki, plakátjait számos világvárosban lehetett látni.
A sikeres cég 1889-ben már 6 millió üveg keserűvizet forgalmazott itthon és külföldön. Saxlehner András a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta munkásságáért. A család egykori villája a Ménesi út 21-ben, bérpalotája a mai Andrássy út 3. szám alatt álló neoreneszánsz épület volt. Utóbbi első emeletén sokáig a Postamúzeum működött. Az épület Cziegler Győző tervei alapján Róth Miksa üvegablakaival készült (1884–86). A lépcsőház és két terem díszítőfreskóit Lotz Károly készítette, amelyek közül a földszintet dísztő képek a gyógyvizek és gyógyfürdők jótékony hatását ábrázolják. Az épület zeneszalonja a tulajdonos felesége, az operaénekes Pelikán Emma ízlését tükrözte kedvenc zeneszerzőinek stukkó portréival. A palota falburkolatait annak az orosházi származású Thék Endrének a bútorgyára gyártotta, aki maga ugyan nem volt evangélikus, de családja, rokonsága igen, s ő maga is szoros kapcsolatban volt az evangélikus egyházzal, (Székács Józseffel, Győry Vilmossal). Az épületben voltak a Saxlehner-cég irodái, s a bérlőkön kívül családtagok, rokonok is éltek itt. Saxlehner András gyermekeire, valamint rokonságára is nagyban támaszkodott cége irányításában. A család értékes könyvgyűjteménye ma is megvan, s az Evangélikus Országos Könyvtárban kutatható. gyakran adományoztak az evangélikus egyház céljaira. Ilyen alkalom volt például a pesti evangélikus egyházközség számára templom építésére történt adakozás is 1887-ben.
en
