museum-digital
STRG + Y
de
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) Aprónyomtatványok_Számolócédulák (KD) [KD_1988.384.1.]
Szent István malátakávé (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Vorheriges<- Nächstes->

Szent István malátakávé

Kontakt Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

A számolócédula alsó sarkában egy Szent István Maláta kávé doboz, a felső farokban pedig egy gyermek sziluettje, aki éppen csészéből iszik.
A Szent István Tápszerművek 1916-ban jött létre és leginkább növényi és állati eredetű tápszerek gyártásával foglalkozott
Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Kőbányai Polgári Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt.
A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Material/Technik

Papír, színes nyomat

Maße

14,5x7 cm

Teil von

Literatur

  • Török Róbert (2013): A Kőbányai Polgári Serfőzde és a Szent István Tápszerművek Rt. In: István a Szent Király. Tanulmánykötet és kiállítási katalógus Szent István tiszteletéről halálának 975. évfordulóján. Székesfehérvár
Ausgefertigt Ausgefertigt
1937
Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt.
X. Budapester Bezirk
Gezeichnet Gezeichnet
1937
Horváth T. grafikus
1936 1939
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Objekt aus: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

Das Museum kontaktieren

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.