A képen egy kézimalom látható vélhetően homokkőből kifaragva a 19. századból, gabonaőrléshez használták.
Már császárkori Róma időszakából ismert, a középkori Európában szinte mindenhol fellehető volt. A középkorban, állati vagy természeti erővel (vízzel, széllel) hajtott, nagyobb teljesítményű malmok mellett mindvégig fennmaradtak. Ennek oka az volt, hogy ameddig a népesség széles rétegei a gabonát többségében kásaételek, pépek formájában fogyasztották, kevesebb lisztre volt szükségük. Ha otthon végezték a gabona őrlését, megtakarították azt a kiadást, amivel a malmi őrletés járt. Ha viszont lisztből készült ételek fogyasztása került előtérbe (kenyér, lisztpép), akkor a kis teljesítményű és kevés lisztet adó kézimalom szükségszerűen háttérbe szorult, de továbbra is daráltak rajta gabonát a ház körül élő állatok számára.
További megnevezés: A magyar cukrászipar története című állandó kiállítás 1982-1996.
en