Pepsi Cola kártyanaptár, 1976
A képen egy nő és egy férfi összeborulva koccintanak, a meghittnek szánt jelenet középpontjában egy üveg Pepsi-Cola látható. Jobbra lent a Pepsi közismert kék-piros-fehér emblémája.
A vállalatok reklám költségvetésében többnyire csekély mértékben képviseltette magát e színes nyomtatvány. Jelentősége nagy példányszámában rejlett, sok cég készíttetett nagy sorozatban kártyanaptárakat.
A kártyanaptár igazi divatja a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején érte el tetőpontját. Népszerűsége abban rejlett, hogy apró mérete miatt kényelmesen elfért zsebben, tárcában, kistáskában, könyvjelzőnek is megfelelt. Éppen ebben rejlett rendeltetésének lényege is, mégpedig az, hogy mindig kéznél volt; tulajdonosa akárhányszor rápillantott, mindig a reklámozó, a kártyanaptárt adó cég juthatott az eszébe. A naptárakra nyomott színes képek miatt sokan gyűjtötték a lapokat, különösen a gyerekek körében volt igen kedvelt szórakozás az órák szüneteiben lebonyolított egymás közötti csere-bere.
Az első elképzelés szerint, a Pepsi-Cola, „Pesti-Kóla” néven, hasonmás termékként jelent volna meg a magyar piacon. A Fővárosi Szeszipari Vállalat már egy osztrák sűrítmény-gyártót is megbízott a termék kifejlesztésével. A terveket keresztülhúzta, hogy a Pepsi – újabb kalandos fordulattal – időközben megegyezett a magyarországi palackozásról. A történet szerint, a Fővárosi Ásványvíz Vállalat egy német üdítőital gyártó gépsor beszerzéséről tárgyalt, amikor a szándékról tudomást szerző Pepsi emberei felajánlották, hogy az üzemet a Pepsi-Cola gyártására alkalmassá teszik, ha palackozási szerződést kötnek.
A Pepsivel kötött üzlet ugyanazt, a ma már elképzelhetetlennek tűnő modellt követte, mint a Coca-Cola megállapodás. A Pepsi-Cola köteles volt a sűrítmény értékének megfelelő értékű magyar terméket vásárolni.
Bár a Bambi vesztét közvetlenül nem a Pepsi-Cola okozta, a kólák megjelenése jelentős hatással volt a hazai fejlesztésű üdítők, s általában az üdítőital ipar sorsára, fejlődésére. A kólák iránti kereslet miatt a gyártók a jövedelmezőbb nyugati üdítőitalokat kezdték palackozni, a felhalmozott készleten maradt üvegekbe pedig szovjet piacra szánt vodkát és bort töltöttek, így szabadultak meg tőlük. A Pepsi-Cola és Coca-Cola diktálta és gerjesztette piaci verseny csillapodása után, 1998 tájától lehetőség kínálkozott a korábban kedvelt üdítőital márkák némelyikének feltámasztására, amivel a privatizáció óta levegőben lógó, perekkel végződő márkaviták is azonnal megkezdődtek. Ez azonban, már egy teljesen más történet.
(Forrás: Csíki Sándor: ÜDÍTŐITAL TÖRTÉNELEM – Sztár, Traubisoda, Márka, Cola
https://foodandwine.hu/2015/04/11/uditoital-tortenelem-sztar-traubisoda-marka-col)
A Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat
Budapesten a Margit-sziget déli részén lévő Magda-kutat 1936-ban tárták fel, ennek a vizét is az időközben megépült sportuszoda melletti ásványvíztöltő üzembe vezették. 1938-ban megépült a Margit-szigeti ásványvízüzem. A Margit-sziget a 20. század elején Budapest főváros tulajdonába került, és a palackozást a Fővárosi Ásványvíz Vállalat vette át.
A második világháború után, 1948-ban megalakult a Fővárosi Ásványvíz és Szikvízüzem. Itt készült az 1960-as években a Bambi üdítőital, amelynek gyártását 1970-ben szüntették be. Az NDK-ból beszerzett gépsorokat az ekkortól importált Pepsi-Cola üdítőital palackozására állították át. Kezdetben 0,25 literes kiszerelésű Pepsi-Colát gyártottak. Miután az ásványvízüzemet összevonták a jéggyárral, az újabb nevén Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat a szikvíz mellett Margitszigeti Kristályvizet is forgalomba hozott.
A kékkeretes kártyán egy fiatal, örömmel teli, elegánsan öltözött ifjú pár koccint pepsikólával, kezükben pepsis poharat tartanak, előttük egy teli pepsis üveg. Az előző üveg, amiből már töltöttek, nyilván üres, nem is szerepel a képen. A jobb alsó sarokban a gyártó cég pepsis logója büszkélkedik.
A kép jelzetlen.
en
