museum-digital
STRG + Y
de
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjtemény (KD) Aprónyomtatványok_Számolócédulák (KD) [KD_1974.767.1_248]
Littke Pezsgő számolócédula (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Vorheriges<- Nächstes->

Littke Pezsgő számolócédula

Kontakt Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Kerti foteljében testes férfi elégedetten terpeszkedik, kezében pezsgőspohár.
A fekete grafikából kitűnik a pezsgősüveg nyakcsomagolásának vöröse, a grafikus ezzel az optikai trükkel a néző szemét a reklám tárgyára irányítja.
Jelzett: Vadász Miklós

A híres pécsi pezsgő gyártása a lengyel származású szabó, majd vendéglős és vásározó kereskedő család sarja, Littke Lőrinc nevéhez fűződik.
A legenda szerint Lőrinc csecsemőkori betegségét meleg borban fürösztéssel kúrálták, míg meg nem gyógyult. Állítólag innen ered a bor és a pezsgő iránti fokozott érdeklődése. A pezsgőkészítés tanulmányozását az 1830-as években kezdte, majd megvásárolta a sétatér dél-nyugati részén álló telket, és felépítette rajta a ma is álló reneszánsz palotára emlékeztető gyárat. Littke Lőrinc megalapítja a történelmi Magyarország első Pezsgőgyárát 1859-ben. Az 1870-es évekre az ország ismert és elismert pezsgő-gyárosává vált.
Az 1891-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király meglátogatta a Littke Pezsgőgyárat. Erről fényképek is készültek. Ferenc József kétszer is kért a pezsgőből és nagyon ízlett neki. Ettől kezdve lett a Pécsi Pezsgő a császári és királyi udvar hivatalos pezsgője, a Littke család lesz az udvari beszállító.
További sikert jelentett, hogy a Nemzetközi Hálókocsi és Expressvonat Társaság a Littke-féle „Sport” márkájú pezsgőt szolgálta fel 1883-ban a vonalain. 1896-ban az országos millenniumi kiállításon a Littke cég a legnagyobb díjat kapta meg, az állami aranyérmet. A díj hozzásegítette a gyárat, hogy főraktárai legyenek Budapesten, Bécsben, Prágában, Zágrábban, Bukarestben, Chicagóban, Fiuméban, Máltán, Szalonikiben, Szófiában, Lembergben, Konstantinápolyban, Nápolyban, Oroszországban és Szarajevóban. Miután Pécsett az 1890-es évek elején két esztendő alatt a szőlőültetvény harmada elpusztult és a bortermesztés a felére csökkent, ezért új üzleti lehetőségeket igyekeztek teremteni. Olasz és dalmát borokat hoztak Pécsre és háziasították azokat a helyiekkel. Az 1920-as és 1930-as években számos ismert személyiség kóstolta a Littke pezsgőt.
A gyár fejlődése felfelé ívelt, ám rövidesen jelentkezett a második világháború negatív hatása is.
A második világháborút követő államosítás során húsz évre teljesen megszűnt a pezsgőgyártás, hogy aztán 1966-ban a Mecsekvidéki Pincegazdaság alatt újrainduljon. A gyár neve Pannonvin Pezsgőgyár lett. A Pincegazdaság 1978-ban egyesült a Villány-Siklósi Állami Gazdasággal és Villány-Mecsekaljai Borgazdaság Kombinát néven működött tovább. A pezsgőgyár 1982-ben 11-fél palackos erjesztésű és 4-féle tankpezsgőt gyártott. 1990-ben a cég állami tulajdonú RT. lett. 1996-tól a gyár svéd tulajdonba került és Pannónia Cézár néven folytatta a pezsgőgyártást. A Kft. tevékenysége szőlőtermesztéssel, borászattal bővült, ezért 2003. óta Cezar Winery Kft. néven működik.
A Pezsgőház Pécs egyik leghosszabb (kb. 2 km hosszú), a látogatók által bejárható pincerendszerrel rendelkezik. A rendszer a járda szintjétől egészen 12 m mélységig húzódik.
Nagyon vicces számolócédula

Material/Technik

Papír / színes nyomat

Maße

7 cm x 14 cm

Karte
Ausgefertigt Ausgefertigt
1900
Littke Pezsgőgyár
Pécs
Gedruckt Gedruckt
1900
Atheneaum
Budapest
1899 1911
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Objekt aus: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

Das Museum kontaktieren

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.