A sírkő különlegességét szépirodalmi ihletettsége adja. Kuncz Aladár, író Fekete kolostor című regénye az első világháborúban játszódik és a franciaországi internálótáborokban átélt eseményeket írja le. A háború évei alatt itt raboskodott maga az író és a sírszobor készítője Finta Gergely (alias Zádory Oszkár) is. Barátságuk a háború után is megmaradt. Finta az író sírjára a közösen átélt, és a Fekete kolostorban is megírt eseményre emlékeztető sírkövet faragott, szinte pontosan olyat, amely a regényben is szerepel és amelyet Zádory a valóságban is megfaragott egy ottani rab sírjára. „Volt egy nagyobb kő, amelyből Krisztus arcát látta kitekinteni, amint mondta, olyan fenséges nyugalommal, hogy minden baját, nyugtalanságát elfelejti, ha ránéz. Egyszer megkértem, hogyha már olyan élesen látja azt a Krisztus-arcot, faragja is ki. (…) Zádorynak tetszett a gondolat. A hatalmas követ munkába vette, s néhány nap alatt csakugyan látnom kellett, hogy a művész látomása igaz volt: a kőből fénnyel elöntött, gyönyörű Krisztus-fej bontakozott ki. (…). Finta (Zádory) alkotását sokáig tévesen Pátzay Pál művének tulajdonították, mivel egy ismeretlen személy önkényesen rávésette Pátzay nevét a sírkő jobb oldalára. Ez valószínűleg az 1970-es évek elején történhetett, amikor a szobor részleges felújításon esett át. A téves attribuálásra csak később, 2015-ben derült fény, amikor a sírkő már a Kegyeleti Múzeum gyűjteményében volt. A korrekció Egri Mártának köszönhető, aki a szobrász hagyatékában fennmaradt, a síremlékhez készített vázlatok alapján azonosította az alkotót. A vázlatokat a túrkevei Finta Múzeumban őrzik.
Kuncz Aladár, írót 1931. június 27-én temették el a budapesti Kerepesi úti temető (Fiumei Úti Sírkert) 46-os parcellájában. A sírkövet 1933-ban, halála második évfordulóján avatták fel. 2011-ben a Kuncz Alapítvány kezdeményezte a sír felújítását, amely során az eredeti szobrot másolattal helyettesítették. Az eredeti sírkő 2013 márciusától a Kegyeleti múzeum szabadtéri kiállításán látható.
en
