Daniele Crespi mindössze harminc évet élt, 1630-ban a szülÅ‘városában, Milánóban dúló pestisjárványnak esett áldozatul. Rövid pályafutása ellenére a lombard kora barokk egyik legizgalmasabb életművét hagyta ránk. Ez volt az az idÅ‘szak, amikor Itáliában az ellenreformációs mozgalmak nyomására a művészet gyökeresen megváltozott. Crespi a művei idealizált szépségérÅ‘l hÃres Giulio Cesare Procaccini késÅ‘ manierista műhelyében tanult, ecsetje alól azonban hamarosan a tridenti zsinat szellemiségében fogant, drámai realizmussal és szenvedélyes érzelmekkel teli vallásos festmények kerültek ki.Ránk maradt rajzai közül a budapesti Szent CecÃlia az egyik legfestÅ‘ibb. A 3. században keresztény hite miatt mártÃrhalált szenvedett szentet a középkor óta a zenészek védÅ‘szentjeként tisztelték, és a barokk évszázadában különös népszerűségnek örvendett. Az erÅ‘teljes, izgatott tollvonások szinte áthatolhatatlan sűrűjébÅ‘l kibontakozó vázlat kifejezÅ‘erejét elsÅ‘sorban dinamikus rajzmodorának köszönheti. Mindezt Crespi a kréta és a toll rendkÃvül invenciózus használatával érte el: a korabeli gyakorlattól eltérÅ‘en nemcsak az elÅ‘rajz készült krétával, de a kész tollrajzon a mélyebb tónusokat is ezzel erÅ‘sÃtette meg. Nem tudjuk, a festÅ‘ mihez szánta a rajzot. A budapesti lapnak mindenesetre nemcsak témája, hanem szimmetrikus elrendezése is felveti annak lehetÅ‘ségét, hogy esetleg festett orgonaszárnyakhoz készült.Seres Eszter
de