museum-digital
CTRL + Y
en
Szépművészeti Múzeum Régi Képtár [REK_1335]
V. Károly császár képmása (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Provenance/Rights: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Previous<- Next->

V. Károly császár képmása

Cite this page Data sheet (PDF) Canonical version (record) Calculate distance to your current location Mark for comparison Graph view

Description

Minden idők talán leghatalmasabb uralkodója, V. Károly császár birodalmában a mondás szerint sohasem nyugodott le a nap. Övé volt Spanyolország, Németország, Németalföld, Dél-Itália, de kiterjedt gyarmatai voltak Amerikában és Ázsiában is. Képmását Európa legnagyobb művészei formálták meg Dürertől Tizianóig, hogy a portrék másolatai révén a császár, ha csak képletesen is, de birodalma minden szegletében jelen lehessen. Pedig Károly igazán nem volt vonzó küllemű, amint az egy kortársi beszámoló is tanúsítja: "Alsó állkapcsa ormótlan és előreugró, mintha nem is természetes tartozéka lenne, hanem valami hozzátoldott utánzat; így aztán ha száját becsukja, a fölső és alsó fogsora között jószerével egy fogsornyi hézag marad." Károly első portréfestői közé tartozott a brüsszeli Barend van Orley, akit még gyermekkori gyámja, Ausztriai Margit vett a ház szolgálatába. A budapesti kép akkortájt készült, amikor a serdülő ifjút - hajmeresztő vesztegetések árán - német-római császárrá választotta a birodalmi gyűlés. Ám itt sem erre a címre, sem a korábban megörökölt spanyol trónra nincs utalás, csak a burgundiai királyi embléma, a tűzcsiholó acél jelenik meg a nagy kalapmedálon, nevének kettős kezdőbetűje között, illetve nyakában a híres aranygyapjas rend jelvénye. Van Orley a németalföldi és itáliai stílus eszményi fúzióját alkotta meg, hogy impozáns életszerűséget kölcsönözzön a képmásnak: a test formáit mesteri plasztikusság, az ékszereket és a ruhát rajzos részletgazdagság jellemzi.Vécsey Axel

Material/Technique

Tölgyfa / olaj

Measurements

71,5 x 51,4 cm

Szépművészeti Múzeum

Object from: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Last update: ]

Usage and citation

The textual information presented here is free for non-commercial usage if the source is named. (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Please name as source not only the internet representation but also the name of the museum.
Rights for the images are shown below the large images (which are accessible by clicking on the smaller images). If nothing different is mentioned there the same regulation as for textual information applies.
Any commercial usage of text or image demands communication with the museum.