Az 1400 körüli európai művészet egységes, stilizáló, dekoratív stílusa elmosta az egyes művészeti központok közti különbségeket. Az Európa számos jelentős központjában egyszerre felbukkanó, valamennyi művészeti ágra kisugárzó stílust ezért ma az internacionális gótika névvel jelöljük. A késő gótika lírai hangulatú, lágy és elegáns stílusa talán legmarkánsabban a korabeli Madonna-szobrokban öltött testet, melyek a legfőbb vonásuk, a természetfölötti szépséget sugalló idealizált bájuk után a Szép Madonna elnevezést kapták. A Szépművészeti Múzeum kiváló kvalitású szobra a Szép Madonnák sorában a legismertebbek közé tartozik. A típusra jellemzően itt is Mária feltűnően fiatal arccal, magas koronával jelenik meg, erősen hangsúlyozott S-hajlatú törzsét lágyan leomló, csőszerű redőkbe faragott, bő palást fedi.Az európai művészetet átszövő egységes stílusban született Szép Madonnák készítési helyének meghatározása legtöbbször komoly nehézséget okoz. A frankfurti műkereskedelemben vásárolt budapesti szobornak pedig még a származási helye is kérdéses. Ezért szinte valamennyi jelentős korabeli művészeti központtal kapcsolatba hozták már: gondolták rajnai, sziléziai, salzburgi alkotásnak, legvalószínűbbnek azonban a Prága környéki eredete tűnik. Éppígy vitatott a szobor keltezési ideje is. Míg kezdetben a korai, 1390 körül született Madonnákkal állították párhuzamba, ma már inkább a korszakot záró, 1430 körüli alkotásnak tartják.Szőcs Miriam
en
