museum-digital
STRG + Y
de
Szépművészeti Múzeum Modern Gyűjtemény [MOD_355.B]
A fekete sertések (Szépművészeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Szépművészeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Vorheriges<- Nächstes->

A fekete sertések

Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Sikeres tőzsdeügynökként Gauguin eleinte csak kedvtelésből foglakozott festészettel. 1883-ban azonban végleg felhagyott eredeti szakmájával, hogy Pissarro biztatására életét teljesen a festészetnek szentelje. Első, impresszionista képeivel rendszeresen részt vett a csoport kiállításain is. Az európai illuzionista festészeti hagyományokat hátrahagyva, egyre inkább az egzotikus és primitív kultúrákban keresett ösztönző hatást. Családi kötöttségeit nyomasztónak, a civilizációt kiúttalannak érezte, s egyre távolabbra menekült előlük. Előbb a bretagne-i Pont Avenban, majd Martinique szigetén telepedett le, végül 1891-ben érkezett meg Tahitire. Gauguin művészete a Tahitin töltött években teljesedett ki. Azt a méltóságot és harmóniát próbálta a festészet nyelvén megvalósítani, amit e népek ősi életmódjukból és kultúrájukból megőriztek. A Fekete sertések, amit még első Tahitin töltött évében festett, egy izgalmas átmeneti pillanatban rögzíti a stílusfordulatot. A fák lombozatát és a kunyhó nádfedelét még impresszionista módon, irizáló párhuzamos ecsetvonásokkal formálta meg, ám ezeket fokozatosan egységesebb színfelületek váltják fel, a formákat hangsúlyos kék körvonal határolja. Itt már - főként az állatok és az archaikus nyugalomban ábrázolt nőalakok esetében - tömör, leegyszerűsített formákat alkalmazott. A tudatosan megkomponált szerkezeten belül a motívumok térbeli kapcsolatát a formai egység vezérli. Tóth Ferenc

Material/Technik

Vászon / olaj

Maße

92,5 x 72,2 cm

Szépművészeti Múzeum

Objekt aus: Szépművészeti Múzeum

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.