museum-digital
STRG + Y
de
Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Gyűjtemény [FEO_55.752]
Ülő férfi (Magyar Nemzeti Galéria CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Magyar Nemzeti Galéria (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Vorheriges<- Nächstes->

Ülő férfi

Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Czóbel Béla a nagybányai művésztelep második generációjának meghatározó tagja, aki már 1905-ben szerepelt a párizsi Salon d’Automne (Őszi Szalon) kiállításán. A következő évben a művésztelepen is bemutatta színes, kontúrokkal elhatárolt foltokból építkező kompozícióit, és ezzel a fiatal „neós” festők vezéralakjává vált. Erről tanúskodik a Festők a szabadban (Centre Pompidou – Musée National d’Art Moderne, Párizs) című festménye is. Képeit Czóbel beküldte a párizsi Őszi Szalonra, köztük a sógorát ábrázoló, Ülő férfi című festményt is. A művészt ekkoriban a belső térben ábrázolt egész vagy fél alakos portrék problematikája foglalkoztatta. A nagybányai hagyományokból és Rippl-Rónai művészetéből táplálkozó festészetét Van Gogh, Gauguin és Matisse művészete vezette tovább a színesebb és összefogottabb formálás irányba. Az Ülő férfi című képen a szőnyeg geometrikus mintázata, a háttérben látható csendéleti részletek, illetve a többnézőpontúság azt mutatják, hogy a korszak „fauves”-os koloritja és a dekoratív látásmód egyéni módon ötvöződik Czóbel festészetében.

Material/Technik

Vászon / olaj

Maße

169,5 × 79,5 cm

Magyar Nemzeti Galéria

Objekt aus: Magyar Nemzeti Galéria

Az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Galéria az ország egyik legnagyobb múzeuma, a magyar képzőművészet legnagyobb gyűjteménye. Gyűjtőköre az...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.