museum-digital
STRG + Y
de
Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjtemény [JEO_MM89.23]
Tisztító nagy vihar (Magyar Nemzeti Galéria CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Magyar Nemzeti Galéria (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Vorheriges<- Nächstes->

Tisztító nagy vihar

Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Lossonczy Tamás absztrakt-szürrealista kompozícióiról Kállai Ernő már az 1940-es évek elején igen elismerően szólt. A Kállai-féle terminológia, a „bioromantika” talán Lossonczy festészetét fedi a legpontosabban. 1945 és 1948 között az Európai Iskola, majd a Galéria a 4 Világtájhoz tartozó alkotók közösségében bontakozott ki művészete. Később a ciklusokra tagolódó életműben újra és újra hasonló felvetések, motívumok, megoldási módok bukkantak elő, melyek a kép és a valóság más-más viszonylatait tárták fel. Az 1958-ban elkezdett Tisztító nagy vihar a belső emigrációba kényszerített művész lelki feszültségét feloldó elementáris víziója. A nagyméretű képmezőt apró organikus és geometrikus formák spirálisan örvénylő szövevénye tölti ki. A közel egy évtizedes kihagyás után készült alkotás Lossonczy világképének szintézise, egyúttal az 1956-os forradalomnak szentelt „rejtett” hommage. Bár a képet 1978-ig nem állították ki, a hatvanas évek elején induló kibontakozásnak, a művészeti élet magára találásának emblematikus alkotása, a 105 éves koráig aktívan dolgozó művész fő műve.

Material/Technik

Vászon / olaj

Maße

300 × 300 cm

Magyar Nemzeti Galéria

Objekt aus: Magyar Nemzeti Galéria

Az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Galéria az ország egyik legnagyobb múzeuma, a magyar képzőművészet legnagyobb gyűjteménye. Gyűjtőköre az...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.