Ferenczy Károly a külföldi tanulóévek után a Budapesthez közeli Szentendrén telepedett le. Hollósy Simon müncheni szabadiskoláját látogatva egy ideig Bastien-Lepage hatása alá került, hazatérte után képeit az ő stílusában készítette. Témáit a hétköznapi életből merítette. A müncheni festészeti tradíciók szellemében zsánerjelenetek kerültek a vásznakra, de Ferenczy szándékosan nem csattanóra végződő történeteket jelenített meg.A kiállítási és árverési katalógusokban megjelent reprodukciókból tudjuk, hogy a képen 1930 előtt három alak helyett csak két figura szerepelt. Ferenczy Károly tökéletességre törekvő, folyamatosan korrigáló, átfestő munkamódszerét ismerve valószínűsíthető, hogy a háromalakos, először befejezettnek tekintett változatot a festő még 1890-ben átdolgozta, az előrehajoló figurát eltüntette a képről, s a kétalakos kompozíciót fogadta el véglegesnek. Jelenleg nem tudjuk, hogy pontosan mikor és hogyan került ismét felszínre a gondosan lefestett harmadik fiúalak, de a kép közgyűjteménybe kerülése, 1938 óta már ebben a háromalakos formában vált közismertté.
en
