Korniss Dezső az Európai Iskola művészcsoport (1945–1948) egyik alapító tagja volt. Az 1930-as években Bartók és Kodály hatására a népművészetből kiindulva próbált kialakítani magyar gyökerű modern festészetet. A háború után az átélt borzalmak új, nyomasztó, mégis rejtélyesen játékos dimenzió felé sodorták művészetét. Sárkányos című művén mind az izmusoktól örökölt törekvések, mind a népművészeti elemek megjelennek. A háttér nagy egységes absztrakt színmezőit megtörik a kubizmus óta népszerű geometrikus formák. A képen felismerhető az egyik legközismertebb rovar, a bodobács is. Az utóbbi motívummal Korniss műve a kor egyik legizgalmasabb művészeti irányzatába, a biomorfizmusba illeszkedik, amelynek fő törekvése, hogy az absztrakt képeken is megjelenítsen valamilyen szerves életformára utaló motívumot. „Ha megkérdeznék, hogy mit akarok, hogy mit akar ez a művészet, akkor két óriás nevével kell válaszolnom: Bartók és Picasso. Egyik a zenében, másik a festészetben valósítja meg a népi, a humánum és az európaiság egységét.”
en
