Madarász Viktor közel húszesztendős párizsi tartózkodása alatt festette e fő művét, a nemzeti romantika és a magyar történelmi festészet emblematikus alkotását. Hunyadi Lászlót, a törökverő nemzeti hős, Hunyadi János fiát a Habsburg-házi V. László végeztette ki. Az ártatlanul kivégzett Hunyadi fiú a 19. században a nemzeti ellenállás és az 1849 utáni elnyomás egyik szimbóluma lett, akinek alakját a 19. század elejétől kezdve irodalmi és zenei művek is megelevenítették. A Hunyadi-téma igen népszerű volt a század történeti festészetében, így Hunyadi László búcsúzását, haldoklását sokan és sokféleképpen festették meg. Madarász képe azonban egészen különleges, a halottsiratás motívumát emeli ki. László fehér lepellel leborított teste mellett édesanyja, Szilágyi Erzsébet és menyasszonya, Gara Mária térdelnek, mozdulataik, arckifejezésük mély fájdalmat tükröz. A festmény témája és drámai előadásmódja miatt a szabadságharc bukása felett érzett nemzeti gyász szimbólumává vált.
en
