Brácsa 1761-ből a bécsi Johann Joseph Stadlmann hegedűkészítő mester munkája.
A brácsának vagy mélyhegedűnek négy, kvint távolságra hangolt húrja van, amelyek egy kvinttel vannak lejjebb a hegedűhöz, illetve egy oktávval feljebb a csellóhoz képest.
A mélyhegedű a hegedűnél valamivel nagyobb méretű, de vele teljesen azonos tartású, emiatt nehézkesebb és fárasztóbb játék jellemzi (nagyobb távolságok a bal kéz ujjai közt, a hangszer és a vonó is nehezebb stb.)
en
