A kezdetben használatba vett gépek íróemelője tompa hegyű tűvel volt ellátva, amely a jeleket a papírszalagra karcolta. Ezek voltak az úgynevezett domborúírók, vagy domborírók. A fedetlen írók rúgóművét nem takarta lemezborítás. Valószínű, hogy 1851-ben a pesti távíróállomás is ilyen gépekkel volt felszerelve. Az alig látható jelek olvasása azonban a szemet nagyon rontotta, ezért 1885. évtől az írógépeket egy adapter segítségével kékíróként is tudták működtetni. (Popovits-Brauswetter kékíró adapter).
"1848-ban Kossuth Lajos felfigyelt a Pozsonyban még működő első távíróvonalra, felmerült a távíró készülék hadászati célokra történő felhasználásának lehetősége. Tájékoztatást kért Rudolf Beyer4őrnagytól, hogy a morva határ és Pest között esetleg felállítandó távíróvonal hogyan biztosítható az ellenség támadásaival szemben. Pozsony, 1848. november 4. Igen tisztelt őrnagy úr! E hó 3-án tett ajánlata távíró-összeköttetés felállítására a morva határ és Pest között igen nagy fontosságúnak tűnik előttem, mielőtt azonban mégis erről határoznék, kérem szíves értesítését arról, hogy a távíró-összeköttetés a mondott szakaszon nincs-e könnyen kitéve az ellenséges rombolásnak, és hogy ebben az esetben miként lehetne a vonalat biztosítani? Mély tisztelettel az ön híve Kossuth Lajos.5Később pedig már a költségek is érdeklik Kossuthot, ennek kiderítésével Dr. Frommhold Károlyt6bízza meg: Pozsony, 1848. november 4. Igen tisztelt őrnagy úr! Kossuth Lajos elnök úr utasítására van szerencsém a morva határ és Pest közötti távíró -összeköttetést tartalmazó levelét illetőleg azt a kérdést intézni önhöz: mennyit tesz ki hozzávetőleg ennek az elektromos távíró költségeinek az összege? Anélkül, hogy az elnök úr pontos és részletes kimutatást kívánna az esetleges költségekről, elegendő lesz annak a teljes összegnek a feltüntetése, amellyel remélni lehet az említett elektromos távíróvonal felállítását. Van szerencsém magam tisztelettel ajánlani. Dr. Frommhold Károly az elnöki törzs kíséretében.7Azonban sajnos, távíróvonal hadászati célra nem épült. Az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel után már a császár parancsolt: Zágrábba és Pestre távíró vonalat kell építeni. 1850. szeptember 5-én Zágrábban megnyílt a második magyar távíróállomás."
Idézet forrása: http://www.balassagyarmat.eu/Hangodi/Taviro_02.pdf.
en
