A kereplőt keményfából készítették kádárokkal vagy asztalosokkal a szőlőtermelő gazdák, főleg a sváb falvakban. A szőlő érésekor a szőlőcsősz a kereplővel, a nagy zajkeltéssel űzte el a szőlőt dézsmáló madarakat, főleg a seregély felhőket.
A kereplő a méreténél fogva különböző hangokat adott, utánozva a kellemetlen ragadozó madarakat.
Húsvét előtti nagyhéten, gyászidőben amikor a "harangok Rómába mentek" a falu gyerekei ezzel jelezték nagycsütörtöktől nagyszombatig az időt, a reggel hat órát és a delet a lakosságnak és hívták templomba a népet. Ez a népszokás az 1920-as évekig meg volt Budafokon, de húsvétkor még a 1940-es években is kerepeltek a gyerekek.
en
