A budafoki Dunaparton, a gőzhajók kikötője alatt, a korábbi Gschwidt gyár, (Élesztő és Szeszgyár - BUSZESZ) mögött működött 1960-as évek végéig a szépen kiépített Dunaparton egy híres vendéglő parti terasszal. Eredeti építője és tulajdonosa a Schindele család, majd Dörflinger Sándor (1864-?) tulajdonában volt, aki három évtizeden át vezette. 1928-ban Schindele-féle Macska csárdaként említi a "Budafoki Útmutató". Az 1931-ben kiadott címtár szerint özv. Seidl Istvánné a tulajdonos, aki Seidl Jánossal vezette az éttermet. 1933-tól már Schmidek József tulajdonát képezi az épület, melynek bérlője Bleicher Antal (1878-?) vendéglős. A Macska csárdát 1941-ben megvásárolta Czagler Ferenc vendéglős mester, aki nagy szakértelemmel híressé tette a kifogástalan konyhájával és a hangulatos környezettel. Budapestről konflissal, személyautóval jöttek a vendégek. A hajóval Budafokra érkező, és délután visszautazó kofák, hajósok törzsvendégek voltak.
A Gyár utcai gyárakból pénteki fizetésnapokon halászlét rendeltek. A papírgyári munkások színes történeteket meséltek nekem is a délutáni műszak utáni vidám kiruccanásokról, zenés estékről.
A hely specialitása a dunai halászlé gyufa tésztával.
A vendéglő és parti kerthelyiség épületét az 1960-évek közepén a Buszesz gyárutcai hőellátó szén és pakura fütésü erőmű építése okán és parti ipari víznyerő kutak építése miatt egy kiemelt állami beruházásban ledozerolták.
A gazdaságtalan gőzelőállítás miatt, részben a gyárak megszűnése okán, az erőmű átállt gázra és később az 1980-as években leállt. Az ipari monstrum elhagyatva várja a lebontást, vagy átalakítást 2013-ban.
en
