museum-digital
CTRL + Y
en
Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány Fotótár [36.4400.2.]
Csenki Sándor 1936-ban (Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány CC BY-NC-SA)
Provenance/Rights: Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Previous<- Next->

Csenki Sándor 1936-ban

Cite this page Data sheet (PDF) Canonical version (record) Calculate distance to your current location Mark for comparison Graph view

Description

CSENKI SÁNDOR (1920. március 16. Püspökladány – 1945. január 19. Dunapataj)
Cigány népdalok, balladák, mesék gyűjtésével foglalkozott és tanulmányozta a cigány nyelvet. 1942-ben Kodály Zoltán megbízásából cigány-népdalokat gyűjtött testvérével. A két testvér ettől kezdve együtt járta az ország cigánylakta részeit. Csenki Sándort huszonöt évesen bekövetkezett halálakor már a cigánykultúra országosan ismert és elismert kutatójaként tartották számon.

Csenki Sándort a nyelvek iránti érdeklődése és a községben élő cigányokkal való megismerkedése vezette a cigányfolklór kutatásához. Ebben a munkájában a véletlen segítette. Járt a szülői házhoz egy idős cigányasszony, Mari néni. Mesékkel, cigánydalokkal szórakoztatta a családot. Egyszer Mari néni megkérdezte Sándortól:
- Mit tanul a fiatalúr?
- Latin nyelvet – válaszolta Csenki Sándor.
- Á, miért nem tanul cigányul? Az az igazi anyanyelv! – felelte a cigányasszony.

Így a 15 fiatalember nekilátott a cigány szokások, mesék, balladák, dalok szövegének összegyűjtéséhez. Füzetekbe írta cigány nyelven a meséket, a dalok szövegét. Később Imre testvérével együtt gyűjtötték az adatokat. A cigányok énekeit Imre lekottázta, Sándor pedig a szövegeket írta le cigány nyelven. Kodály Zoltán, miután tudomást szerzett ezekről az öntevékeny, igen értékes gyűjtésekről, további munkára biztatta a fiatalokat.
1939-1943 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-francia szakán szerzett tanári oklevelet.
1940-től tagja volt a Cigány Tudós Társaságnak. 1942-ben Erdélybe utaztak, és ott is sikerült – igen izgalmas körülmények között – az ottani cigányság körében gyűjtőmunkát végezniük. Egy régi fonográffal sok mindent rögzítettek.
Legfontosabb munkája a Kodály Zoltán Emlékkönyvben jelent meg „Népdalgyűjtés a magyarországi cigányok között” címmel.
A nagy cigánykutató a második világháború áldozata lett, 1945. január 19-én halt meg Dunapatajon.
Gyűjtéseit „Bazsarózsa – 99 cigány népdal” címmel Csenki Imre és Pászti Miklós adta ki 1955-ben.
Csenki Sándor kéziratos füzeteit a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum őrzi.

Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány

Object from: Karacs Ferenc Múzeum, Püspökladány

Rettegi Istvánné Kovács Anna (1901– 1980) a Karacs Ferenc Múzeum Móra Ferenc Emlékéremmel kitüntetett alapítója. 1928-ban kezdett néprajzi tárgyakat ...

[Last update: ]

Usage and citation

The textual information presented here is free for non-commercial usage if the source is named. (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Please name as source not only the internet representation but also the name of the museum.
Rights for the images are shown below the large images (which are accessible by clicking on the smaller images). If nothing different is mentioned there the same regulation as for textual information applies.
Any commercial usage of text or image demands communication with the museum.