Takács Éva, Takáts (1780. március 10. – Pest, 1845. október 19.) írónő, Karacs Ferenc rézmetsző neje, az első magyar nőjogi publicista. Apja és nagyapja is művelt református lelkészek voltak, akik fordítással és versírással is foglalkoztak, így a családjában a széleskörű műveltséggel rendelkezett. Takács Éva 17 évesen, miután szülei elhunytak, munkát keresett, hogy testvérei taníttatását támogatni tudja. Hímezni tanított úrilányokat és kenyérsütést is végzett, naponta 25-30 vekni kenyeret készített. 1802-ben kötött házasságot Karacs Ferenc rézmetszővel. Pesten álló házuk, az ún. “Karacs-Tusculanum”, találkozóhelyül szolgált a korabeli értelmiségi és művészvilág számára. A család barátai között tudhatta Kántornét, Laborfalvi Rózát, Virág Benedeket, Fáy Andrást és Kisfaludy Károlyt is. Karacsék hat gyermeket neveltek, közülük mindegyik – a lányokat is beleértve – szakmát is tanult, hogy az önálló életre felkészüljön.
Barátai bíztatására Takács Éva gondolatait egyhamar a nagyközönséggel is megosztotta. A Tudományos Gyűjtemény szerkesztője, Prepeliczay Samu felkérte Takács Évát, hogy Sebestyén Gábor színdarabjáról kritikát írjon, melyben a mások által is gyengének tartott darabot fércműnek titulálta. A szerző a nőket ostobának és erkölcstelennek állította be, ezt Éva visszautasította. Kritikájának nagy visszhangja lett, melyet egy öt évig tartó vita követett. Takács Éva az elsők között hirdette a női és a férfi intellektus egyenértékűségét.
Cikkei a Tudom. Gyűjteményben (1822. XII. A leánykák házi neveléséről, 1823. VIII. A házasságban lévő asszonyok kötelességeikről, 1824. VI. Barátságos beszélgetés a földmívelő nép állapotjáról, 1825. XI., 1826. IX. Egy barátnémhoz írt két levelem nemünk érdekében); elbeszélése van a Hebeben (1826).
Munkái:
Feleletek a Szent Gellért hegye mellől. Buda, 1828.
Gondolatok a nap alatt. U. ott, 1829. (T. É. munkái I.).
Eredeti elbeszélések. U. ott, 1829. (T. É. munkái II.).
en
