A szűr a magyar nép egyik legősibb, a népdalokban leggyakrabban emlegetett ruhadarabja. Ezt a nagygallérú, köpönyegszerű felsőruhát tartja Györffy István néprajzkutató a „legmagyarabb” viseleti darabnak. Korábban a szűrt hímzéssel díszítették, Biharból indult el a rátétes díszítése a varrógép elterjedése után. A szűrviselet elmaradása után a szűrrátét, mint díszítési technika lakástextileken jelent meg.
Ezt a kis méretű szűrt mintadarabnak készítette Mezei András szűrszabó, a népművészet mestere, aki még a 60-as években is dolgozott Berettyóújfaluban. Ma is készítenek hasonlót a szűrrátét-készítők: általában ajándéknak szánt borosüvegekre adják rá, amely így – pörge kalapot helyezve a szájára – egy pásztor alakját formázza.
en
