1946. június 3-án került forgalomba az a bankjegysorozat, amely minden idők legnagyobb inflációjának emléke ma is. Az első pengő-bankjegyeket 1926-ban nyomtatták, akkor még 5, 10,20, 50 és 100 pengős címletekkel. 1927-ben a második sorozat pengőbankjegyek között már megjelent az 1000-es címlet is. A háború után kezdődött meg az az infláció, amelynek növekedésével egyre nagyobb és nagyobb címletű bankjegyek jelentek meg: az 1000 pengős bankjegytől kezdődően a címletek mindegyik tíz egész hatványa volt. Az egymilliárdnál nagyobb címleteket átnevezték milpengővé (amely az egymillió pengő rövidítése) Az egymilliárd milpengős bankjegyet követően új rövidítést kellett kitalálni, mivel további magasabb címletekre volt szükség. Ez a b.-pengő lett (amely a billió pengő rövidítése; billió = milliószor millió). A legnagyobb kinyomtatott címlet az egy milliárd b.-pengős volt (azaz 1021 pengő), de ezt sohasem hozták forgalomba. A múzeum bankjegyénél még két nagyobb címlet került 1946. június 3-án forgalomba (tízmillió és százmillió bilpengő). Az egymillió bilpengős bankjegy külalakja a ’45 novemberében megjelent 1 000 000 pengőséhez hasonlít: egyik oldalán Kossuth Lajos portréjával, másik oldalán Mészöly Géza Balatoni táj c. alkotása. A korábbi bankjegyek külalakja újra felhasználásának célja az volt, hogy megkönnyítsék a mindennapos pénzkezelést és számlázás. Ez a bankjegy is – mint a többi 1946 júniusában forgalomba hozott bankjegyet – csupán egy hónapig, július elejéig volt forgalomban. A múzeum példánya Konyárról került be, több egyéb bankjeggyel, érmével és pecsétnyomóval együtt képezte a ma már közel ezerdarabos numizmatikai gyűjtemény alapját.
en
