A keskeny, makkban végződő nyéllemezhez viszonylag hosszú penge csatlakozik. Éle egyenes, háta a tövében és a végénél ívelt. A penge fokozatosan szélesedik, majd hirtelen hegyesedik. A penge felső fele a fok közelében beütögetett vonalkákkal (zeg-zug) és V-alaku jelekkel díszített. Formája pontosan megfelel a honfoglaló magyarság által a 10. századtól kezdődően meghonosított rövid kasza típusának. Az eddig ismert anyagot értékelve megállapíthatjuk, hogy valamennyi darab a 10-14. század közötti időre keltezhető és ebből arra következtethetünk, hogy ezt a tipust a 14.századtól megjelenő hosszú kasza szoritotta ki a használatból az ország központi területein.
A pengén lévő díszítés nem fordul elő az Árpád-kori eszközökön. Csak a későközépkortól kezdődően számolhatunk díszített eszközökkel, pl. sarlókkal, szőlőmetszőkésekkel. Ezért eszközünket a törökkorra keltezhetjük. Ez pedig azt jelenti, hogy szórványosan tovább élhetett az Árpád-kori forma a hosszú kasza elterjedése után is.
Hogy a funkciója megváltozott-e közben, azt nem lehet megállapítani, de elképzelhető.
Hossza és a penge szélessége is meghaladja az eddig ismert hasonló darabokat, ami megerősiti, hogy a középkor századaiban a rövid kaszák mérete növekvő tendenciát mutatott. Nagyon fontos darab.
en
