Imre Mariann a Vajda Lajos Stúdió inspiratív közegében eltöltött évei alatt a szentendrei szellemiség megújítójává vált. Munkáiban gyakran jelenik meg egy szavakkal kifejezhetetlen, a tudaton túli érzékeléshez tartozó határterület, az anyagokon keresztül feltáruló spiritualitás: a lét misztikuma, amelyet Bálint Endre és Vajda Lajos is a művészet legfontosabb „alapanyagának” tartott. A művész évek óta kísérletezik az élet múlékony nyomainak, eltűnő emlékeinek rögzítésével, legyen az érintés, ölelés, lehulló szirmok, fenyőtüskék, egy illat vagy a kavicsokon áthaladó víz nyoma. A Tüdő című térinstalláció a leheletet, a lélek jelenlétét teszi láthatóvá, tapinthatóvá. Munkái a szélesen értelmezhető nemzetközi kortárs közegben is komoly jelentőséggel bírnak. A mű az NKA támogatásával került a gyűjteménybe.
en
