museum-digital
CTRL + Y
en
Ferenczy Múzeumi Centrum Képzőművészeti Gyűjtemény [SZFM_K_64.29.1.]
Kettős portré (Paizs Goebel Jenő és Barcsay Jenő) (Ferenczy Múzeumi Centrum CC BY-NC-SA)
Provenance/Rights: Ferenczy Múzeumi Centrum (CC BY-NC-SA)
3 / 1 Previous<- Next->

Kettős portré (Paizs Goebel Jenő és Barcsay Jenő)

Cite this page Data sheet (PDF) Canonical version (record) Calculate distance to your current location Mark for comparison Graph view

Description

Bánovszky Miklós a nagybányai művésztelepen 1918-ban Réti István tanítványa volt, de egy év után Szentendrén telepedett le. 1926-ban az Alapító Nyolcaknak nevezett művésztársaival – Bánáti Sverák József, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos és Rozgonyi László – megalapították a Szentendrei Festők Társaságát a Régi Művésztelepen, hangsúlyozva, hogy Ferenczy Károly és Nagybánya hagyományait folytatják. Bánovszky egy darabig a római iskola hatása alá került, de nagyrészt plein air és naturalista utcaképeket, tájképeket, aktokat, csendéleteket hagyott hátra. A személyiséget hűen ábrázoló portréi közkedveltek voltak a két világháború között az arisztokrácia köreiben. A festőbarátokról festett remek kettős portré az egyik legismertebb alkotása.

Inscription

J.j.l.: Bánovszky 1935

Material/Technique

Vászon / olaj

Measurements

120 x 100 cm

Ferenczy Múzeumi Centrum

Object from: Ferenczy Múzeumi Centrum

A városi helytörténeti gyűjteményként alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő szentendrei városi múzeum 1951-ben jött létre. 1973-ban a...

[Last update: ]

Usage and citation

The textual information presented here is free for non-commercial usage if the source is named. (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Please name as source not only the internet representation but also the name of the museum.
Rights for the images are shown below the large images (which are accessible by clicking on the smaller images). If nothing different is mentioned there the same regulation as for textual information applies.
Any commercial usage of text or image demands communication with the museum.