A Régi Művésztelep tagjaként 1990 óta kapcsolatban van Szentendre festészeti hagyományaival. Hetvenes évek végén induló pályájának fontos állomása a kilencvenes évek elején az a másfél éves párizsi ösztöndíj, melyet a Pollock-Krasner Alapítvány jóvoltából nyer meg. Ettől fogva rendszeresen visszatér alkotni a francia fővárosba. A kilencvenes évek közepétől festészetében és grafikai műveiben is kiemelkedően fontos szerepet kap az a dobozmotívum, melynek már-már monomániás ismétlésével a tér síkon való megjelenítésének kérdéseit, az illúzió és a valóság átjárhatóságát, a konstruktivista komponálás hagyományait, valamint a hordozófelület anyagának valóságos megmutatása és mimetikus megképzése közti feszültséget tematizálja. A sötét, homogén háttér előtt lebegni látszó dobozok leginkább fiókokra hasonlítanak, melyek a festmény felületén különböző nézőpontokat egyesítenek egy síkon. A St. Quentini doboz címe utalás a Nemzetközi Pasztell Biennálé helyszínére, melynek második díját 1992-ben elnyeri.
en
