Az 1908–1941 között élt Vajda Lajos a 20. századi magyar modernizmus egyik legnagyobb hatású művésze, szorosan kötődött Szentendréhez. Az Önarckép koponyával című ceruzarajzkollázsa az életműben hagyományosan fordulópontnak tartott évet megelőzően, 1936-ban született. Az ekkor készült alkotásoknak egyik műcsoportja Vajda önarcképei, melyek közül néhány ikonos szellemben fogant, másik része pedig vonalrajzok és motívumkészletében ismétlődő elemek montázsszerű alkalmazására épült. A művésszel azonosítható alak homlokán a Belgrád székesegyház déli homlokzatán található egyik epitáfium koponyamotívumának pontos rajzi mása látható. Vajda nem szignálta és látta el címmel alkotásait, a címadás, így az értelmezés a legtöbb esetben utólagos: Vajda monográfusa és özvegye adott címet az oeuvre darabjainak.
en
