Vörös Géza a budapesti Fészek klub bohém festője, és a „franciás igazodású” színgazdag, könnyed posztimpresszionista irányzat egyik szentendrei képviselője is. A Matisse és Kees van Dongen bűvkörében Párizsban is élt alkotó barátjával, Ilosvai Varga Istvánnal együtt az ő javaslatára érkezett Nagybányáról Szentendrére 1931-ben. A művészek ebben az időszakban igen hasonló szellemben festettek. A síkban maradó dekoratív festékmezők mindkettőjüknél élesen válnak el egymástól. A jellegzetes vörös háztetők tömbjének és a fák méregzöld lombjának merész kontrasztja teszi mozgalmassá a modellálást kerülő, feszes kompozíciót. A Szentendrei részlet, a dombra kaptató utca ábrázolása az egyike a legemblematikusabb szentendrei vezérmotívumoknak.
en
