Az utolsó szénrajzokon minden vizuális, képi konvenciót végképp maga mögött hagyva – a hazai kortárs művészetben társtalanul – az önmagáért megszülető vonal elementáris erejű expresszivitásában és szubjektivitásában oldódik fel Vajda Lajos egész művészete és lénye. Az Örvénylő tér kompozíciójának nincsenek határai, nincsen tárgya és nincs tere, a kép síkját teljesen betöltő vonalrendszer pulzálása és dinamikája az indulat kiáradását sejteti.
en
