1918 októberében mutatta be ezt a monumentális alkotást a huszadik századi kárpitművészet hazai megújítójaként számon tartott Ferenczy Noémi azon a közös kiállításon, amelyet édesapja festői hagyatékából és a három Ferenczy testvér munkáiból rendeztek az Ernst Múzeumban. Már ekkor is több kisebb színvázlat előzte meg a szövött kárpittal azonos méretű karton véglegesítését. Ismereteink szerint ez a munka nem valósult meg kárpitban, és maga a karton Ferenczy Béni hagyatékával került a gyűjteménybe. Témája alapján közvetlen előzményként az 1913-as Teremtés című kárpit szolgálhatott, ahol kilenc mezőbe osztva jelenik meg a teremtett világ gazdagsága. A művész az 1917-es kartonon azonban egyetlen nagy jelenetbe sűrítette a bűnbeesés előtti paradicsomi állapotot. A kékes színvilágú, szimmetrikus elrendezésű kompozíción a motívumok már nem sűrűn egymás mellett szerepelnek: szabadabb kilátás nyílik a háttérben húzódó dombra és az oldalában pihenő békés állatokra, miközben megmarad a kompozíció síkszerűsége.
en
