A római iskola első generációjának nagy ígérete, a novecentós archaizálás jellegzetes képviselője volt Heintz Henrik (1896–1955). A húszas évek elejétől a Képzőművészeti Főiskolán mint Réti István növendéke sajátította el a plein air festészet fortélyait. Egyéniségéhez azonban sem az impresszionizmus továbbfejlesztése, sem a polgári táblaképfestészet hagyományai nem álltak közel, és így – 1926-os utazása idején – nyitottan fogadhatta be az itáliai művészettörténeti élményanyagot. Az Aktok a tengerparton című festménye, mely 1935 körül készült, jellegzetesen a „római iskola”, s a meleg női testek olvadékony formáit tárja elénk.
en
