A kalocsai Stefáneum betegtermi részlete, 230-as szám alatt. fekete A gimnázium alapítólevelét Batthyány József érsek adta ki 1765. június 12-én. Az új helyre költöztetett szeminárium régi, földszintes épületére emeletet építtetett a mostani templomtól a népiskoláig. A mai templom helyén állott, színielőadásokra alkalmas nagytermet 1801-ben nyilvános kápolnává alakították a kegyesrendiek. Kunszt József érsek 1860-ban kétemeletessé egészítette ki az épületet, mellé neogót stílusú templomot emeltetett. Az intézményt 1860. szeptember 30-án ünnepélyes keretek között adta át a jezsuita rendnek. A bal oldalon lévő elemi fiúiskolát 1780-ban építették, melyet a XIX. század elején emelettel bővítettek. 1885-ben Haynald Lajos érsek új elemi fiúiskolát épített (ma: Viski Károly Múzeum), a képen láthatót pedig - udvarával együtt - a Stefáneumhoz csatolta. 1909-1911 között építették rá a második emeletet. Az 1912-es bővítés során összekapcsolták az Úri utcai Haynald szárnnyal. Ezekbe az épületekbe helyezték át 1950-ben az esztergomi fiúnevelőt. Az 1912. évi bővítéssel befejeződött a Kollégium, a Konviktus (Stefáneum) és a Gimnázium épületkomplexumának építése. A további bővítést gátolta a Törvényszéki palota és a három oldalról határoló utcafront. A templom és a Törvényszéki palota közötti kétemeletes gimnáziumi épületet 1904-ben építették. Ebben helyezték el a természetrajzi és természettani szertárakat, az ifjúsági könyvtárat két olvasóteremmel, a fizikai és a természetrajzi előadótermeket, a pincében pedig az asztalos- és a pékműhelyt. Városy Gyula érsek 1907-ben a Kisszemináriumot a Jézus-Társasága irányítására bízta. Ezután, 1908-ban kötötték össze a „Sóhajok hídjá”-val a Kisszemináriumot és a valamikori elemi fiúiskola (konviktus) épületét. 1938. december 13-án bérmentesítve
en
