Barcsay Jenő a Szentendrei Művésztelep tagjaként (1928-tól) alakította ki jellegzetes expresszív-kubista felfogású festészetét. A város környékének lankás tája, dombjainak látványa elemi erővel hatott rá. 1934 körül készült műveire jellemző a föld gyűrődéseiből, tektonikájából kialakított forma és a torzított perspektívájú, az euklidészi geomtriával szakító tér összefüggéseinek új szempontú vizsgálata. Formakísérleteinek egyik erőteljes összefoglalása az Izbég című képe, amelynek lecsupaszított kompozicionális váza az előtérben felbukkanó súlyos kubus formájú házakra, mögötte pedig a föld fekete erővonalaival átszelt okker felületre redukálódik.
hu