Barcsay JenÅ‘ a Szentendrei Művésztelep tagjaként (1928-tól) alakÃtotta ki jellegzetes expresszÃv-kubista felfogású festészetét. A város környékének lankás tája, dombjainak látványa elemi erÅ‘vel hatott rá. 1934 körül készült műveire jellemzÅ‘ a föld gyűrÅ‘déseibÅ‘l, tektonikájából kialakÃtott forma és a torzÃtott perspektÃvájú, az euklidészi geomtriával szakÃtó tér összefüggéseinek új szempontú vizsgálata. FormakÃsérleteinek egyik erÅ‘teljes összefoglalása az Izbég cÃmű képe, amelynek lecsupaszÃtott kompozicionális váza az elÅ‘térben felbukkanó súlyos kubus formájú házakra, mögötte pedig a föld fekete erÅ‘vonalaival átszelt okker felületre redukálódik.
en