Czóbel 1919-es Berlinbe költözése után szinte azonnal a törekvéseivel analóg expresszionista festőcsoport, a Die Brücke körének kiállításain találta magát. 1921 novemberében, majd 1922 és 1923 őszén is kiállított a zsűrimentes Jurifreie Austellung-on, de a Freie Secession tagjaként a társaság más kiállításán is részt vett. Így pl. 1923-as tárlatukon a három kiállított műve között szerepelt egy Porträt und Bücherregale (Portré és könyvállvány) című festmény, mely szinte biztosra vehetően azonos a ma Meyer úr portréja címen ismert képpel. Bajkay Éva hipotézise szerint az arckép modellje a Magyarországon született, nagy hatású német művészettörténészként világhírűvé vált Julius Meier-Graefe lehetett. Ő Drezdában élt ekkoriban, akárcsak a Czóbellel egyre szorosabb kollegiális kapcsolatba lépő Die Brücke csoport több tagja, de valószínűbb, hogy Czóbel már a korai párizsi éveiből ismerte őt, hiszen Steinék szombat esti soirée-in mindketten rendszeres vendégek voltak.
en
