Asbóth Ede (1877-1961) Budapesten végezte el a Hadapród iskolát, tisztté avatása után Bécsbe került, ahol a Deutschmeister Regiment-nél (Rosauer Kaserne) szolgált. Innen többször kivezényelték Boszniába, ahol Mostarban, valamint Višegradnál voltak elszállásolva. Katonaládája ebből a korból származik. A Wiener Neustadt-i Katonai Akadémia elvégzése után a 2. hadseregcsoport vezérkari tisztje lett. A háborúban vezérkari tisztként tevékenykedett, a vasúti szállításokat irányította. (A vasúti szállítás – légi felderítés hiánya miatt – nagyon fontos feladata volt a hadseregeknek. A német hadsereg úgy a nyugati, mint a keleti fronton a gyors csapatáthelyezésekkel – létszám hátránya ellenére – fontos ütközeteket nyert meg a kiválóan szervezett vasútrendszerével.) 1916-ban Debrecenbe helyezték, ahol a keleti fronton harcoló magyar csapatok ellátásának és mozgatásának megszervezése volt a feladata. Fontosabb kitüntetései: a Vaskorona Rend és a Ferenc József Rend. Asbóth ezredes a háború után IV. Károly trónra kerülési kísérleteinél aktívan közreműködött, ezért Horthy Miklós kormányzó börtönbe záratta. A II. világháború után családjával Kőszegen laktak, ahonnan 1951-ben két és fél évre (74 évesen) a Hortobágyra internálták családja nagy részével együtt. Nagy Imre miniszterelnöksége idején bocsátották őket szabadon, és kerültek a kényszer lakhelyként kijelölt Nagyatádra. Itt halt meg 1961 szilveszterének napján.
en
